Sötét van,
épp hogy ébredezik a város.
Szunnyadó létem
a nemléttel határos.
Szólnék, ha lenne hangom,
de csak a csend takar.
Rezzen a pilla,
lassan lát a szem.
Akkor is, ha nem akar.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.